A szolgalom mindig két földrészlet közötti jogot jelent. Az egyik "uralkodó" telek mindenkori tulajdonosa valamilyen jogot szerez a másik "szolgáló" telken.
A szolgalmi jogot mindkét telek tulajdoni lapjára bejegyzik. A bejegyzés alapja általában egy szerződés és egy szolgalmi jog alapításáról szóló vázrajz.
Általában nem okoz változást az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmában a szolgalmi jog bejegyzése, csak a tulajdoni lapon, de a Földhivatal tárolja a telek iratai között a szerződést és a vázrajzot.
A leggyakoribb szolgalmi jogi vázrajz fajták:
Általában igen! A szolgalmi jog alapítására akkor kerülhet sor, ha más megoldás nem, vagy csak jelentősen nagyobb költséggel lenne megvalósítható. Az érintett telkek tulajdonosainak meg kell állapodniuk a szolgalmi jog alapításáról, illetve az ezzel kapcsolatos kártérítésről.
A közfeladatot ellátó szerv jogszabályi felhatalmazás alapján is alapíthat szolgalmi jogot. Ezt a telek tulajdonosa tűrni köteles, de a jogszabályban megállapított mértéket meghaladó igénybevétel esetén kártérítés jár a tulajdonosnak.